Mokuska04, Gumirocker, Rariana
2013. december 14., szombat
Hajónapló - 2013 50. hét
Mokuska04, Gumirocker, Rariana
2013. december 2., hétfő
- Elsőként építettünk L8-as farmot úgy, hogy az ügynökök több mint fele sapkában és kevesebb mint az egyharmada sapka nélkül volt.
- Szintén nem épített előttünk L8 farmot még senki úgy, hogy az ügynökeink nagy része sötét tónusú kabátban volt. Ennek a kivitelezése volt a legnehezebb. Több mint két hétig készültünk rá.
- Európában elsőként építettünk úgy L8 farmot, hogy végig a bal kezünkben fogtuk a telefont. Igen, megcsináltuk! Nem volt könnyű ez sem.
- Újabb rekordot állítottunk fel azzal, hogy a farm építést megelőző kettő és fél órában egyikünk sem fogyasztott 300 kalóriának megfelelő élelmiszernél többet. Illetve már az azt megelőző napokban sem fogyasztottunk például roston sült királydurbincsot.
- A sok előzetes tervezésnek köszönhetően ekkor épült az ország első L8-as farmja is, amelynél a résztvevők triglicerid szintje nem, vagy minimális mértékben volt határérték felett.
Külön köszönjük a gratulációkat a Pacsatüttősi Top Secret Elit Advanced L8 közösség tagjaitól is. Továbbá elnézést kérünk azon ügynöktársainktól akik a fotózás miatt lemaradtak a farmolásról.
2013. december 1., vasárnap
K3dv3s Z0:ld3k!
Kedves Zöldek!
Kivételesen hozzátok fog szólni a blog.
Mi nem fogunk nekiállni csábítgatni benneteket (persze örülünk, ha úgy döntötök, váltotok és ehhez minden segítséget meg is adunk, hogy még december 14. előtt elérjétek az L5 szintet és ezzel együtt a founder badge-t), de szeretnénk, ha tudnátok néhány dolgot rólunk és végiggondolnátok, mit fog számotokra jelenteni a zöld vezetés által emlegetett kék város.
De mielőtt a kék városról beszélnénk, néhány szó rólunk.
Igen, vannak csaták, amiket elvesztünk, vannak, amiket megnyerünk. Veszítünk néha, mert nincs vasakaratú vezetés, ahová átlag játékosnak szinte lehetetlen bekerülnie. Demokrácia van nálunk, sok-sok töprengés, viták, amikbe akár l1 szintű játékos is belefolyhat. Nincs linkelési tilalom, nem fogjuk azt mondani egy tervetekre, hogy hülyeség, csak azért, hogy 3 nap múlva mi állhassunk elő vele, nem számít sikknek a raktáracc, nem fogjuk zöld játékosoktól kérdezgetni, hogy mi a szokás nálatok multiacc terén, ahogy azt tette például a Rezó téren egy zöld, vagy talán zöldvr volt?
Persze a kékek sem szentek, köztünk is van, aki több accot használ, de nem ajánlatos vele lebukni, mert annak ez a következménye:
https://plus.google.com/112443135158142258771/posts/SKgQvDHRWZ1
Nálunk sosem lesz zöld város terv, mi sosem fogjuk azt mondani a kék játékosoknak, hogy ne játsszanak, ne kékítsenek, ne bántsák a zöld portálokat. A zöld vezetés épp erre készül. Beszéljetek olyan zöld játékosokkal, akik tavaly tél végén már játszottak, kérdezzétek meg őket, mi is volt az a NI, mi volt az a „várjátok a jelet”? Rossz volt akkor zöldnek lenni a városban, sőt, utána is. Még fél év múlva sem állt vissza az erőegyensúly. Mi, kékek boldogultunk, sok játékos lépte meg akkoriban az L8-at, de a zöldek megrekedtek a vezetőség NI-taktikája miatt.
Mi nem fogunk nekiállni csábítgatni benneteket, örülünk a méltó és nemes ellenfeleknek, akikkel öröm együtt játszani. Ha ti is úgy gondoljátok, hogy ez egy játék, ahol az elsődleges cél az, hogy jól érezzük magunkat, akkor fordítsatok hátat! De ne a frakciótoknak, csak az elvakult, mindenkit gyalázó szűk vezetői körnek. Szerveződjetek, csináljatok saját enlightened csoportot és szóljon végre az önfeledt játékról a történet a másik oldal gyalázása helyett!
(Persze, ha mégis váltanátok, akkor tárt karokkal várunk benneteket, ahogy tárt karokkal vártunk más zöld ügynököket is).
2013. november 29., péntek
D14d4l – 7 h0'n4pp4l 4 T0t4'l1s gy0"z3l3m ut4'n
2013. május 7., kedd
Gr4v1ty
A robot érzékelői hirtelen nyomot találtak. Pár csep vért. Emberi vért. Tiszta vért. Hirtelen még több érzékelő bújt elő a fémes testből. A vércseppeket követve egy ősi templom lépcsős főbejáratába ütközött a robot. Már sötétedett, de az éppen felkelő hold szürkén fátyolos fényében derengett a táj. A robot megdermedt. Pozitron agya számításokat végzett és a templom háromdimenziós röntgenképét összevetette a pár nappal korábban készített képpel. 4 helyen is talált változást. A változások érzékelése beindította a riadóláncot. Nagyenergiájú rádióhullámokat bocsátott ki az égbolt felé, majd kikapcsolta a főbb rendszereit és megfigyelési módra váltott.
A templomot övező park hatalmas fáinak levelei zúgtak a lágy tavaszi szélben. Valahol egy kutya ugatott. Apró fények tűntek fel a láthatáron, melyek gyorsan közeledtek. A felvilágosultak elit osztagának három katonája érkezett. Alapos kiképzést kaptak, így a helyszínen egy pillanatig sem gondolkodtak. A betanult halálos séma alapján különváltak és egymástól eltávolodtak amennyire lehetett, ameddig még szemmel tartva fedezhették társaikat. A fegyverükre csatolt fényszórók izzóan fúrtak fényalagutat az éjszakába. Már-már a templom lépcsőjéhez értek.
Ekkor furcsa dolog történt. Egy kislány lépett elő az templom egyik oszlopának takarásából. 14 éves lehetett. Rövid haja volt, és szemmel láthatóan gyenge, alultáplált volt. Ruhái szinte lógtak rajta. Egyik karját szürkés vérfoltos kötés borította. A katonák megdermedtek. Pásztázták a környéket. Tudták, hogy az ellenállók bár kevés fegyverrel rendelkeznek, de kitartóak és elszántak. Az utolsó leheletükig harcolnak.
A kislány megszólalt:
- Adjátok meg magatok!
A katonák összenéztek. A fegyvereiket még mindig a kislány felé fordítva tovább közeledtek.
A kislány ismét megszólalt:
- Ha nem adjátok meg magatokat, rosszabb lesz.
Az egyik katona már majdnem odaért a kislányhoz. Már csak méterek választották el. Ekkor a kislány óvatosan megérintett 2 kapcsolót az övére fűzött apró dobozkán, egy antigravitációs-kommunikációs egységen. A föld elkezdett remegni és morajlani. A katonák megpróbáltak talpon maradni, de a mesterséges gravitáció vasmarokkal szorította őket a földre. A robot is aktiválta magát, de ő sem tudott mozdulni.
A kislány odalépett az első katonához, aki nyöszörögve feküdt a földön. Elővett egy injekciós pisztolyt és gyorsan megérintette vele a katona nyakát. Majd a másik kettő katonát is beoltotta. A katonák szitkozódtak és fenyegetődztek, de tehetetlenek voltak és végül elvesztették az eszméletüket. A kislány odasétált a robothoz azt oldalról megközelítve és gyakorlott mozdulatokkal kiszerelte az energiacelláját. A robot ernyedten rogyott össze. Ekkor a kislány kikapcsolta a mesterséges gravitációt.
Egy távoli házból 5-6 férfi futott a helyszínre. Az egyik, aki simlis sapkát viselt a fejét vakargatva méregette a katonákat:
- Nehéz lesz elcipelni őket így teljes felszerelésben és sokat is fognak enni.
Egy másik szakállas férfi válaszolt:
- Tudod, hogy szükségünk van rájuk. Tudod, hogy nem tehetnek róla. Hisz tudod, hogy az idegenek fertőzték meg őket. Az antiszérum amit kaptak pár nap alatt kiírtja az idegenek vírusát.
- Tudom - mondta a simlis sapkás - de sokan maguk választották. Önként fertőzték meg magukat. Honnan tudod, hogy ők nem önkéntesek? Honnan tudod, hogy nem fognak ellenünk fordulni?
- Nem tudjuk, nem tudhatjuk - válaszolt halkan a kislány.
A férfiak megragadták a katonákat és a kicsi konvoj elindult csendben és fegyelmezetten.
A hold picit magasabbra hágott az égen. A szél is elült. Pár perc múlva már csak a tücskök ciripelése zavarta meg az éjszakai táj nyugalmát.
R3s1st4nc3 0utp0st
Kedves Édesanyám!
Végre alkalmam adódott, hogy 82 nap után levelet írjak Neked. Engedd meg, hogy Anyák napja alkalmából köszöntselek!
A helyzetünk egyelőre kilátástalan. Az ellenség folyamatosan próbál minket szétzilálni, megtörni. Egyelőre tartjuk magunkat. Engem 53 nappal ezelőtt vezényeltek át a Városligetből, a Rezső térre. Az “Esztergomi bazilika kicsinyített mása” nevű épület alagsorában kaptunk helyet. A parancs szerint, amennyiben ellenség jelenik meg a közelben, 8 percen belül cselekednünk kell.
Embertelen körülmények között telnek a napjaink. Ruháink koszosak, elhasználódtak. Ételt csak ritkán kapunk és keveset. Csak parancsra cselekedhetünk. Az önálló gondolkodást a vezetőink tiltják és büntetik. Pistát tegnap temettük el. Az egyik portálra elfelejtett nagy rezókat tenni, ezért halálra kínozták a vezetőink. Igazuk volt. Fontos, hogy odafigyeljünk. Fontos a teljes megsemmisítés. Bele kell taposnunk a földbe az ellenséget.
Ne haragudj, hogy véres levélpapírra írok, de éppen vérzik az orrom. Az elmúlt 40 percben egy portált sem romboltam le, ezért kaptam némi fenyítést. Semmiség. Ez része a mindennapi életünknek. Csak úgy tudunk fegyelmezettek maradni, hogy betartjuk a szabályokat.
Képzeld egy hónap után, most ismét tudok a hátamon feküdni. Begyógyultak a sebek. Fene gondolta volna, hogy ilyen mély nyomot tud hagyni a korbács. Mindenesetre megérdemeltük. Cserbenhagytuk a vezetőinket. Nem teljesítettük az “értelmetlen pusztítás” fedőnéven indított akció napi normáját. Ez arról szólt, hogy járjuk a várost és minden utunkba kerülő portált azonnal lerombolunk, elbújunk a bokorban, majd miután az ellenség visszafoglalta és elment, mi ismét leromboljuk. Sajnos Jamesnek és nekem csak napi 67 portált sikerült ilyen módon teljesíteni. Ez pedig kevés. Azt az egyet sajnálom, hogy James nem élte túl a napi 2300 korbács ütést. Kedveltem őt, hiányozni fog.
Legújabb tervünk most az, hogy köztereket, utcákat nevezünk át, ezzel meghamisítva a történelmet. Próbáljuk megzavarni az ellenséget akik “tudjákkik” vagyunk.
Kérlek mondd meg Máriának, hogy ne várjon rám. Addig biztosan nem mehetek haza amíg tart a háború. A gyerekeknek kitartást, ha a háborúnak vége, már nem kell gyermek otthonban lakniuk, hazamegyek.
Sokszor csókol fiad: Norman
Budapest, 2013.05.05